SZOMBATHELYI
KEPTAR
KUNSTHALLE SZOMBATHELY
MUSEUM AND GALLERY OF CONTEMPORARY ART
Director Dr. Galig Zoltan
Hungary - Szombathely, Rakoczi F. u. 12.
(STONING)
2007. July 3 – August 15
Exhibition of the Painter
ROCCO TURI
HOME PAGE
Mediterranean Works 2001
Città di
Szombathely
Szombathely Keptar
Turismo Ungherese
|
|
Didaktika/ A kövek kilyukadásának okai

A titokzatos kövek

A kiállítás megszervezéséhez és létrehozásához
szükséges és felhasznált lyukas kövek összegyűjtése a
dél-olaszországi Tarantói-öböl délnyugati részén
elterülő ún. Amendolara Marina-Canale-Donna és a Capo
Spulico terület közé eső Jón-tengeri partszakaszon
történő húszéves és türelmes kutatói tevékenység
eredménye. A 2001. július 3. - augusztus 15. között
lebonyolított szombathelyi kiállításomat illetően el
kell mondanom, hogy az ott bemutatott lyukas kövek a
természet műveként szerepeltek kiállítási tárgyként,
minthogy akkoriban nem állt módomban pontosabb,
világosabb hipotézisekkel előállni a kövek
perforálódásának okát illetően. Nem bizonyított
elméletek szerint a kőfelületen létrejött lyuk egyrészt
a litodomoknak, a puhatestű tengeri állatok
aktivitásának eredménye, amellyel korrodálni tudták a
kődarabot, másrészt viszont az őskori ember is
használhatta akár munkaszerszámként. Ugyanakkor
nyilvánvaló, hogy ezen szerszámok alakja és méretei,
valamint gyakorlati alkalmazásuk között nem állhatott
fenn semmiféle kapcsolat. Tehát továbbra is fennmarad a
talált kövekben kialakult lyukképződés titokzatossága
A rejtély feltárul

A Jón-tengerparti sétáim folyamán – a szombathelyi új
kiállítási anyag létrehozásához szükséges további
megfelelő mennyiségű kő keresésekor – azt tapasztaltam,
hogy bár egyes kő-példányok nem perforálódtak teljesen,
mégis jól megfigyelhető mélyedés látható bennük,
amelynek anyaga barnás-vöröses színt ölt.
Az egyes darabok vizsgálata folyamán, összehasonlítván
és értékelvén a lyukak alakját és méretét – amelyek
látszólag gyakorlott kézre engedtek következtetni, már
ha felületesen szemlélődünk – arra a meggyőződésre
jutottam, hogy éppen azoknál a kőminta-daraboknál
kereshetnénk a kövek belsejében rendszeresen létrejövő
lyukképződés kiteljesedésének okát, ahol nem történt meg
a teljes mértékű lyukképződés, és ahol esetleges
rozsdamaradványoknak vagyunk tanúi. Ehhez persze
szükséges volt elvégezni a barnás-vörös anyagtartalom
kémiai elemzését.
Az elvégzett vizsgálatok pozitív eredményekkel jártak. A
Bosco de Nicola di Cosenza (calabriai tartományi olasz
város) szakintézeti laboratóriumaiban számos vizsgálatot
végeztek el, amelyek nem hagytak semmi kétséget afelől,
hogy a kövek belsejében vastartalmú ásványanyag van.
Ezért megállapíthatjuk, hogy a kövek lyukassá a
vasoxidáció hatására váltak. A szín a nedves levegővel
és a vízzel évezredeken át érintkező kő még befejezetlen
maradt súrlódása miatt bukkant elő. A következő lépés
eredménye a többi kővel, a talajjal és a homokkal való
összedörzsölődésének és annak tudható be, hogy az
évezredes állandó vízáramlás és sodrás, valamint a
tenger hullámtörései által okozott kopás teljességgel
kitörölte belőlük azt a vöröses árnyalatot, amely a
megtalált kövekben a vas egykori jelenlétének volt
köszönhető.
Ha a teljességgel lyukas kövek vizsgálatakor
eltekintettünk volna a még rozsdamaradványokat
tartalmazó és még formálódó kövekkel való
összehasonlítástól, sohasem lehetett volna bárminemű
biztos feltételezésre jutni a kövek perforációjának
okáról. Az eltűnt bánya

Bocsássunk azonban megvitatásra még egy geográfiai,
történeti és antropológiai természetű magyarázatot is.
Nem messze a lyukas kövek lelőhelyétől és a Spulico-i
foktól található a Ferro patak torkolata, amely az
Amendolara és Roseto községek közötti határt jelzi. A
nevezett patak neve közvetetten is igazolja a
vastartalmú ásványanyag jelenlétét: nyilvánvaló, hogy
neve ebből ered. Éppen ezért valószínű, hogy a Ferro
patak közeli föld mélye vaslelőhelyet rejt magában, vagy
minden bizonnyal az őskorban egy már kimerült bánya volt
ott, amelynek egyetlen nyomát sem őrizte meg az emberi
emlékezet, és amely a távoli korszak bennszülött
lakossága számára talán a gazdagság forrása lehetett.
 |